Októberben ismét előállt az a rendkívüli helyzet, hogy az előző évhez képest csökkentek a költségvetésbe befolyó áfabevételek. Vagyis nem átmeneti idén az a jelenség, hogy az államkassza legfontosabb támasza szenved. Szokatlanul alakultak az év tizedik hónapjában a vállalati befizetések is, a büdzsét csak a lakosság mentette a múlt hónapban.
Petr Pavel cseh államfő szerdán aláírta a kormány gazdasági intézkedéscsomagját, amely szerint mintegy 150 milliárd koronával (mintegy 2400 milliárd forint) csökkentheti az állami költségvetés hiányát 2025 végéig. Döntéséről az elnök az X közösségi platformon megjelent közleményében tájékoztatott.
Kína új pénzügyminisztere, Lan Fo'an nemrégiben bejelentette, hogy tervezi a költségvetési kiadások növelését, hogy támogassa az ország járvány utáni fellendülését, de egyre nagyobb az aggodalom Peking tényleges költségvetési tűzerőjével kapcsolatban. A lépés magában foglalja a helyi és központi kormányzati kötvények bevetését, egy új, 140 milliárd renminbi (140 milliárd dollár) értékű kincstári hitelkeret létrehozását, valamint a költségvetési hiány két évtizedes csúcsra, 3,8%-ra emelését az idén. Bár a befektetők üdvözölték a bejelentést, elemzők megkérdőjelezik, hogy Kína fiskális képességei mennyire képesek a bizalom megerősítésére és a gazdaság lendületének ösztönzésére – írja a Financial Times.
Jelentős költségvetési átcsoportosításokról döntött a kormány a különböző költségvetési tartalékok terhére a csütörtök esti közlönyben megjelent intézkedésével.
Új rekordot döntött a globális adósságállomány a Nemzetközi Pénzügyi Intézet adatai szerint.
A kormány továbbra is elkötelezett a 2024-es 2,9 százalékos hiánycél tartása mellett, ez az egyetlen esély, hogy elkerüljük az uniós túlzottdeficit-eljárás elindítását Magyarországgal szemben – mondta egy csütörtöki konferencián Varga Mihály. A pénzügyminiszter szerint a magyar gazdaság jövőre visszatérhet a dinamikus növekedési pályára, illetve fontos lépést tehetünk az energiabiztonság felé is.
Pénteken dönt az egyik legeladósodottabb tagállam, Olaszország adósbesorolásáról a Moody’s hitelminősítő, a várakozások szerint nem fogják az országot a befektetési kategória alá sorolni – írja a Bloomberg.
Szlovákia új, Robert Fico vezette kormánya adóemelést tervez, többek között a bankokra is, hogy a nyugdíjak és más kiadások növelését finanszírozni tudja.
Az Európai Unió pénzügyminiszterei már a megállapodás küszöbén állnak az új, tagállami költségvetésekre vonatkozó szabályok szigorításáról. A tagállamokat így is szorítja az idő: az államadósságszintekre és költségvetési hiányokra vonatkozó stabilitási és növekedési paktum (SGP) rendszerét januárig ki kell dolgozniuk, vagy az eredeti, sokkal kevésbé rugalmas szabályok térnek vissza, ami a legtöbb EU-országot – így Magyarországot is – túlzottdeficit-eljárásba lökné. Az új terv kompromisszumait még Varga Mihály pénzügyminiszter is elfogadhatónak nevezte. Miközben a költségvetési reform központi elemei már körvonalazódtak, továbbra is jelentős viták folynak egyes részterületekről, amelyek a költségvetési fenntarthatóságot erősítenék.
A Moody's pénteken stabilról negatívra módosította az Egyesült Államok hitelminősítési kilátását, a növekvő költségvetési hiányra és az adósságfizetési körülmények romlására hivatkozva. A lépés várhatóan megnehezítheti a 2024-es elnökválasztás előtti költségvetési döntéseket, mivel az ország politikai polarizációja akadályozza a gyors intézkedéseket.
Megjelent a költségvetés első tíz hónapjának egyenlege. Ez alapján pedig nagyon úgy tűnik, hogy a kormány nehéz helyzetbe került, még a megemelt új idei hiánycél teljesítésének ügyében is. Költségvetési gyorsértékelése az előzetes adatok megjelenése után.
Októberben 222,6 milliárd forintos hiánnyal zárt a költségvetés, ami beleillik az elmúlt néhány év adatába összességében (leszámítva a tavalyi - kifizetési stop miatt kialakult - többletes októberi hónapot). Ezzel az első tízhavi pénzforgalmi hiány meghaladta az eredeti célt. Cikkünkben röviden bemutatjuk, hogy milyen lehetőségei maradtak a kormánynak az utolsó két hónapban a megemelt hiánycél szempontjából.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 5%-ról 5,4%-ra javította Kína 2023-as bruttó hazai termék (GDP) növekedési előrejelzését, a Covid-19 utáni erőteljes fellendülésre hivatkozva. De a pozitív kilátás mellett az IMF jövőre, vagyis 2024-ben a világ második legnagyobb gazdaságának lassulására számít, a GDP növekedése 4,6%-ra visszaeshet. A csökkenő növekedési kilátásokat a kínai ingatlanszektor tartós gyengeségének és a visszafogott külső keresletnek tulajdonítják, olyan tényezőknek, amelyek hatással lehetnek a nemzet gazdasági pályájára.
Kész az új kompromisszumos tervezet a költségvetési szabályokat meghatározó stabilitási és növekedési paktum (SGP) reformjáról. Az új, tagállami büdzséknél az eladósodást és a kiköltekezést leszorító javaslatot kedden mutatja be az EU soros spanyol elnöksége, de várhatóan még sok tagállam megvétózhatja a tervezetet. Magyarország ezúttal kilóg a sorból.
A spanyol uniós soros elnökség a magyar érdekeknek megfelelően módosította a gazdasági kormányzásra vonatkozó szabályozás tervezetét, amelyet így előzetesen Magyarország is támogat – derül ki a fontos fejlemény a Pénzügyminisztérium hétfő esti közleményéből.
A cseh vállalkozások egyre inkább átállnak az euróra, annak ellenére, hogy a kormány vonakodik hivatalosan is átállni a koronáról, a lakosság pedig a leginkább euroszkeptikus egész Európában - írta a Bloomberg.
A frissen megválasztott kormány máris bejelentette, hogy jövőre 13. havi nyugdíjat fognak bevezetni - számolt be a Paraméter. A szlovák költségvetés kifejezetten rossz bőrben van, így meglepőnek tekinthető az intézkedés.
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban a VIG Alapkezelő írását olvashatják:
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban az Equilor Alapkezelő írását olvashatják:
A Hamász és Izrael katonai téren sincs egy súlycsoportban, de ha megnézzük a harcoló felek gazdasági hátországát, még súlyosabb egyenlőtlenségeket látunk. Izrael egy magas jövedelmű, a világgazdaságba bekapcsolt, dinamikusan bővülő gazdaság, miközben a palesztin területek közel-keleti viszonylatban is fejletlennek nevezhetők, ráadásul a növekedési kilátások sem túl jók. A területileg parányi Izrael katonai erejét részben az adja, hogy gazdasági ereje még a legnagyobb térségbeli országnál is jelentősebb, így papíron a szomszédos államok elleni közvetlen katonai konfliktusban sem lenne feltétlenül hátrányban. A háborúnak a palesztin területek elkerülhetetlenül vesztesei lesznek: ha nem is rombolja porig Izrael a gázai infrastruktúrát, a két gazdaság közeledésének esélye hosszú időre elveszett, márpedig a palesztinok felzárkózásához elkerülhetetlenül szükség lenne az izraeliekkel történő szorosabb - és egyenlőbb feltételek mellett történő - üzleti együttműködésre.
Ezt erősítették meg ma egy közös találkozó során.
Most válik csak igazán valósággá a sci-fi.
Erről adott tájékoztatást az ukrán vezérkar.
Tényleg felfelé bukott Szergej Sojgu?
Akár egymillió érintettje is lehet az új pályázatnak, aminek első körben 20 vagy talán 30 ezer nyertese lehet.
Valami felfelé húzza az árakat.
